Mérlegen a valóság

2017.03.31

Március utolsó napja. Utolsó masszázs, utolsó torna, utolsó reggeli, utolsó kisvizit. Várom a zárójelentést. Fél egy körül jön értem a sógornőm. Addig van egy kis időm az összegzésre.

Mikor az ominózus január 13-ai napon behozott a mentő a kórházba, nem tudtam menni, alig tudtam emelni a jobb karomat. Magas volt a vérnyomásom, magas a cukrom. Az eltelt tizenegy hét alatt megfordultam három osztályon. Kezemet és lábamat még otthon erősítenem kell.

A torna időközben lételememmé vált. Kis távolságokon bicegős a járásom. Még nem tudtam hosszú távokon elhagyni a rollátort. Nehéz volt eme tényt megemésztenem, de a pozitívra fókuszáltam és elfogadtam a helyzetet. (Ez pedig hozza a változást, hiszen úgy tudunk megváltoztatni valamit, ha azt elfogadjuk.) Bízom benne, hogy az otthoni levegő majd segít a mielőbbi továbblépésben.

A vérnyomásom és a vércukrom a gyógyszeres kezelésre normalizálódott. Elhatároztam, otthon folytatom a diétát. Tamás, a masszőr is elégedett már a csomóimmal a lábamban.

Érezhető a beszédemen, mikor fáradtabb vagyok.. Ilyenkor picit selypítek. Ez eddig is volt egyébként, csak nem tartottam fontosnak. Fordulni is csak lassan tudok.

A kórházban volt bőven időm gondolkodni, átértékeltem az életemet, a kapcsolataimat. Változtak belső tulajdonságaim. Érzékenyebb lettem ismét. Nem ritkák a gyors hangulati változások: az egyik percben sírok, a másikban nevetek. Szóval van min dolgozni.

Az elmúlt hetek alatt fogytam öt kilót, de szerintem – és mások szerint is – többet. Sajnos a neurológián nem mérték meg a súlyomat, így csak a neurorehabon és a mozgásszervin mért adatokra támaszkodhatok.

Aggodalomra semmi ok – fő, hogy élünk (ahogy a nagymamám szokta mondani). Ha el kellene járnom dolgozni, a jelenlegi állapotomban még nem lennék rá képes. Föltettem a nagy kérdést az Univerzumnak, hogy mi a célja velem. Bízom a mielőbbi válaszban.

Hazaérve a Facebookon ismerőseimnek és követőimnek hírül adtam, hogy véget ért a kényszerpihenő. Rengeteg lájkot kaptam rá, többen hozzászólásaikkal osztoztak örömömben. Jó érzés tudni, hogy ilyen sokan szeretnek. Ez aztán a motiváció!

Mérlegen a valóság

Megjegyzések