Meghódított a kopogtató módszer
2017.04.06.
A napokban kerestem, hogyan tovább. Mert ez így nem jó! Dolgoznom kell magamon, hogy az utcán és a téren szabadon tudjak járni-kelni. Annyira belemerültem a laptopba és az internetbe, hogy észre se vettem az idő múlását. Máskor háromnegyed óránként fel szoktam kelni, és lazítani kicsit. Most sajnáltam rá az időt, mert "nem akarok állni, ha futnak a percek".
Melyik úton induljak? EFT? ThetaHealing? Vagy valami más? Az agykontrollt már nagyon régen végeztem, fel kellene eleveníteni.
Vagy két éve felületesen hallottam már a nálunk is ismert és kedvelt kopogtatós technikáról, avagy az EFT-ről (Emotional Freedom Technique, érzelmi felszabadítás technika). Az EFT immár húsz éves múlttal rendelkezik, bátran állíthatom, ma már a pszichológia tudománya is elismeri. Külföldön legalábbis. Itthon is kezdi a szakma felfedezni és használni. Egyes angol nyelvű oldalakon olvastam, hugy az EFT remekül használható a stroke utáni pszichés zavarok, érzelmi traumák, depresszió, szorongás kezelésére. Több időt szántam most rá. A leírtak alapján megtanultam az alapreceptet, kopogtattam, magyar és angol nyelvű EFT-videókat nézegettem.
Rábukkantam Nick Ortnerre és az ő magyarra is lefordított "EFT – A kopogtató módszer" című könyvére. Nick Ortner promóciós videójában láttam, hogy Louise Hay, a nálunk is járt Jack Canfield, "A Titok" című filmből ismerős Bob Proctor és Joe Vitale is kopogtat, sőt, a fordítás alapjául szolgáló angol nyelvű könyvet Louise Hay könyvkiadója adta ki. Ezzel eldőlt a dolog.
Laikusként azt hiszem, most zajlik csak igazán az agyamban az a folyamat, amikor az egészséges idegek átveszik a szerepet a sérültek fölött. Ettől van szerintem ennyi problémám. Kíváncsi vagyok, hogy ez meddig tart...?
Angol nyelvű stroke-os weboldalakat böngészve úgy határoztam, körülveszem magam pozitív érzésekkel és gondolatokkal. Már több mint húsz éve tudom, hogy a gondolatainknak hatalma van, ezért fontos, hogy csak jóra gondoljunk ás bízzunk a legjobban. Amikor tehetem, meditálok, megerősítésekkel táplálom az agyamat, relaxációs zenéket hallgatok és kopogtatok. A legfontosabb számomra a gyógyulás. Továbbá, tanulom szeretni és elfogadni a bennem lakozó gyermeket, azaz önmagamat.
A napokban kerestem, hogyan tovább. Mert ez így nem jó! Dolgoznom kell magamon, hogy az utcán és a téren szabadon tudjak járni-kelni. Annyira belemerültem a laptopba és az internetbe, hogy észre se vettem az idő múlását. Máskor háromnegyed óránként fel szoktam kelni, és lazítani kicsit. Most sajnáltam rá az időt, mert "nem akarok állni, ha futnak a percek".
Melyik úton induljak? EFT? ThetaHealing? Vagy valami más? Az agykontrollt már nagyon régen végeztem, fel kellene eleveníteni.
Vagy két éve felületesen hallottam már a nálunk is ismert és kedvelt kopogtatós technikáról, avagy az EFT-ről (Emotional Freedom Technique, érzelmi felszabadítás technika). Az EFT immár húsz éves múlttal rendelkezik, bátran állíthatom, ma már a pszichológia tudománya is elismeri. Külföldön legalábbis. Itthon is kezdi a szakma felfedezni és használni. Egyes angol nyelvű oldalakon olvastam, hugy az EFT remekül használható a stroke utáni pszichés zavarok, érzelmi traumák, depresszió, szorongás kezelésére. Több időt szántam most rá. A leírtak alapján megtanultam az alapreceptet, kopogtattam, magyar és angol nyelvű EFT-videókat nézegettem.
Rábukkantam Nick Ortnerre és az ő magyarra is lefordított "EFT – A kopogtató módszer" című könyvére. Nick Ortner promóciós videójában láttam, hogy Louise Hay, a nálunk is járt Jack Canfield, "A Titok" című filmből ismerős Bob Proctor és Joe Vitale is kopogtat, sőt, a fordítás alapjául szolgáló angol nyelvű könyvet Louise Hay könyvkiadója adta ki. Ezzel eldőlt a dolog.
Laikusként azt hiszem, most zajlik csak igazán az agyamban az a folyamat, amikor az egészséges idegek átveszik a szerepet a sérültek fölött. Ettől van szerintem ennyi problémám. Kíváncsi vagyok, hogy ez meddig tart...?
Angol nyelvű stroke-os weboldalakat böngészve úgy határoztam, körülveszem magam pozitív érzésekkel és gondolatokkal. Már több mint húsz éve tudom, hogy a gondolatainknak hatalma van, ezért fontos, hogy csak jóra gondoljunk ás bízzunk a legjobban. Amikor tehetem, meditálok, megerősítésekkel táplálom az agyamat, relaxációs zenéket hallgatok és kopogtatok. A legfontosabb számomra a gyógyulás. Továbbá, tanulom szeretni és elfogadni a bennem lakozó gyermeket, azaz önmagamat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése