Öt hét után ismét otthon

2017.02.17.

Öt hét után végre ismét otthon!

Itt a neurorehabon pénteken 12.00 órától vasárnap este hatig haza lehet menni. Nagyon vártam már!

Sógornőm jött értem, mert az ő autójukba kényelmesen be tudok ülni. Ebéd után hamarosan el is távoztam.

Járókerettel battyogtam le az akadálymentes lejárón. A korlátba és a járókeret közepébe kapaszkodva mentem le, mert a kis szintkülönbség miatt szédültem – de a saját lábamon.

Sógornőm odaállt a járda mellé az autóval, betette a csomagtartóba a táskámat. Közben én beszálltak az autóba, és kényelmesen elhelyezkedtem az ülésen. Hazaérve kis segítséggel felmentem a bejárati lépcsőkön. A házba belépve öcsém fogadott.

Az otthon tartózkodásom alatt járókerettel közlekedtem. Sok küszöb van, melyek óvatosságra intettek.

Nagyon haza kellett már mennem, mert rendbe akartam tenni/tetetni magam. Pedikűr, manikűr, fodrász és hasonlók...

Otthon igyekeztem tartani az étrendet. Öcsém szüreti tönkölykenyeret hozatott nekem, került még édesítőszeres üdítő és alma az asztalra. Ebédnél a fehér lisztből készült tésztát direkt kerültük.

Vasárnap este 6 óráig visszatérve a nővérek kíváncsian kérdezték: "Milyen volt otthon?" "Nagyon jó!" – mit is mondhattam volna mást?